Back to top

Korábbi díjazottak

2019

Ilon Gábor

régész, népművelő, ált. isk. történelemtanár, történész
 

Több mint harminc éve meghatározó szervező-, kutató- és tanáregyénisége a magyarországi régészetnek. Fő kutatási területe a bronzkori Kárpát-medence története, de kiemelt figyelmet fordít az összes régészeti korszakra. Hatalmas terepi tapasztalattal rendelkezik, megelőző és tervásatások sokasága fűződik nevéhez. Számon tartott, megbecsült személynek számít az európai bronzkor kutatói közösségében is.

1982-84-ig a pápai múzeum igazgatója, majd a szombathelyi Savaria Múzeum régész osztályvezetője, 2002-től igazgatóhelyettese volt. 2008-2015-ig a Kulturális Örökségvédelmi szakszolgálatnál és jogutódainál dolgozott, a Forster Központban a nyugat-dunántúli régió irodavezetőjeként.

Tudományos kutatásai térben és időben egyaránt széles területet ölelnek át. Legmeghatározóbb tudományos munkái a Dunántúl késő bronzkorával kapcsolatban születtek (Gór, Németbánya, Velem, Zanat, Nagydém), és új szempontok szerint dolgozott fel fontos depóleleteket is (Velem, Szombathely).

Rendkívül sokat tett a hazai régészeti örökség népszerűsítésért: a Kőszeg régészeti olvasókönyve (2016) című munkáját a térség középiskolásaihoz és tanáraihoz eljuttatva országos szinten is példa nélkül álló, szemléletváltó oktatási kísérletet kezdeményezett. Meghatározó tanári, oktatói tevékenysége is: 1994-ben az ő közreműködésével jött létre a szombathelyi főiskola régésztechnikusi képzése. Csaknem két évtizedes tanári munkájának köszönhetően máig a szakmában dolgozó technikusok kerültek ki a keze alól, de történelemtanárok tucatjai váltak a régészeti örökség védelmezőivé. Írásai, kiállításai, előadásai több generáció figyelmét hívták fel régészeti örökségünk értékeire, megőrzésük, védelmük fontosságára. Személyéhez kötődik számos Vas megyei lelőhely örökségturisztikai hasznosítása is.

 


Rózsa Zoltán

régész, múzeumigazgató
 

Rögtön az egyetem után helyezkedett el az orosházi múzeumban, amelyet 2001 óta igazgat. Szakmájához őszinte ragaszkodás köti, figyelme egyaránt kiterjed a terepi munkára, a szaktudományos problémák tárgyalására és a tudományszervezésre. Kutatói szemlélete rendszeralkotásra törekvő. Munkájában dinamikus és kitartó, személyisége a helyi közösség kulturális életében kulcsfontosságú. Szenvedéllyel kutatja szűkebb pátriája múltját, és ismereteit előadások, tanulmányok formájában meg is osztja a helyi közösséggel.

A vezetése alatt álló múzeum mindenki számára nyitott, ismereteket és élményeket adó, család- és emberbarát hely, ahol természetes módon formálódnak a szakmai és baráti kapcsolatra épülő mikroközösségek. Legnagyobb érdemei egyike pont ez a közösségépítés. Példaértékű modellt dolgozott ki a múzeum gyűjtőterületén aktív hobbi fémkeresősök bevonásával a régészeti emlékek kutatásába, szigorúan megkövetelve a szakmai szempontokat. Csapatával az elmúlt öt évben több mint 20 ezer régészeti korú műtárggyal gazdagodott a múzeum.

Népvándorlás koros régészként kezdetben szarmata és avar kori temetők, települések emlékanyagának feldolgozásával foglalkozott, amely fokozatosan kiegészült az Árpád-kori Orosháza régészeti problémáinak részletekbe menő vizsgálatával. A kutatásokhoz forrásanyagot saját ásatásai szolgáltattak. Emellett számos tanulmány társszerzője.

2018
  1. Dr. Honti Szilvia
  2. Dr. Pusztai Tamás
2017
  1. Dr. Gömöri János
  2. Dr. Jankovich-Bésán Dénes
2016
  1. Dr. Kovács Gyöngyi
  2. Wollák Katalin
2015
  1. Businé Benkhard Lilla
  2. Dr. Csányi Marietta
2014
  1. Dr. Horváth Ferenc
2013
  1. Dr. Jerem Erzsébet
2012
  1. Dr. Miklós Zsuzsa
  2. Dr. Szőke Béla Miklós
2011
  1. Dr. Palágyi Sylvia
  2. Dr. Müller Róbert
2010
  1. Dr. Gabler Dénes
  2. Dr. Torma István