Vicze Magdolna PhD
Dr. Vicze Magdolna tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészeti Tanszékén végezte, ahol 1986-ban kétszakos régész diplomát szerzett, majd 2001-ben védte meg PhD disszertációját. Dolgozott az MTA Régészeti Intézetében és az ELTE BTK Régészeti Tanszékén. 1996 óta a százhalombattai „Matrica” Múzeum régész-múzeológusa, 1998-tól igazgatóhelyettese, 2005-től pedig az intézmény vezetője volt.
Tudományos kutatási területe az őskori régészet, azon belül is a bronzkor időszaka, temetkezések és településhálózat komplex tanulmányozása, környezetrégészet, környezettörténet, tájtörténet.
1999 óta vezetője a nemzetközi jelentőségű Százhalombatta - Földvár település feltárásának. Tudományszervező és publikációs tevékenysége szerzőként és szerkesztőként folyamatos, kiemelkedő hazai és nemzetközi tanulmánykötetekben és szakfolyóiratokban jelennek meg munkái, hazai és külföldi konferenciák szervezője és állandó résztvevője.
Vezetésével a múzeum specialitása – a helyi történeti és néprajzi anyag gyűjtése és megőrzése mellett – a régészet, illetve a régészeti kutatás, amelynek részben módszertani központja is. A Múzeum gyűjtőterületén található őskori földvár az első igazi „európaiság” korszakában – azaz a bronzkorban élte virágkorát.
Simon Zoltán Sándor
Érdeklődése már középiskolás korában Magyarország középkori története és a középkori régészet felé fordult. Diákként több ízben is részt vett régészeti ásatásokon (Solymár vár, Pécsvárad bencés apátság). Az Országos Műemléki Felügyelőségen kezdett dolgozni, régésztechnikusként. Ennek során számos régészeti kutatáson és műemléki falkutatáson vett részt. A munkák helyszínei sokszor az ország legfontosabb műemlékei voltak (például: Zsámbék premontrei kolostor, Szentgotthárd Magtártemplom, Ozora vár).
Az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ munkatársaként kutatási területei elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, kisebb részben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voltak. Közülük a két legfontosabb a füzéri vár és Regéc várának évtizedeken átívelő kutatása volt. Nemzetközi megállapodások keretében több éven keresztül részt vett a nagyváradi vár, a gyergyószárhegyi Lázár kastély és a borsi Rákóczi kastély kutatásában.
Jelenleg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársa, mint tudományos referens. Ebben a beosztásában Tokaj-Hegyalja műemléki topográfiáján dolgozik. A település érdekében végzett munkáját Regéc község díszpolgári címmel ismerte el. Kutatásainak eredményeit rendszeresen publikálja, számos hazai és külföldi tudományos konferencia aktív résztvevője volt, előadásokkal is. Hivatali munkáján túl egyik szerkesztője a Várak, kastélyok, templomok című örökségturisztikai folyóiratnak.